itt vagy most:     »

Ötöslottó története

Történet

1956-ban Európa több országában megjelent új nemzeti lottók mintájára 1956. december 29-én kormányhatározat született a lottó magyarországi bevezetéséről.

Az 5/90-es lottó, a lutri 130 éves magyarországi gyakorlatát követve, hatvan év szünet után ugyanolyan alapparaméterekkel jelent meg. Egy lottósorsjegy 3,30 forintba került: a 3 forint 50 százaléka adta a nyereményalapot, 10 százalék pedig a jutalomsorsolás nyereménytárgyainak beszerzését szolgálta. Az 50 százalékos nyereményalap egyenlő arányban oszlott meg a négy nyerőosztály között. A nyereményalap ilyen felosztása két évtizeden keresztül változatlan maradt.

Lottó archívum A lottósorsjegyeket 1957. február 13-tól kezdték árusítani. 1957. február 20-án már több mint százezer szelvény érkezett be. Eldöntötték, hogy a nyertes számokat szerencsegömbben fogják sorsolni minden hét csütörtökén.

1958. február 7-én vezették be az úgynevezett előfizetéses lottósorsjegyet. Az előfizetéses szelvény számtáblás nyomtatvány úgy tette lehetővé több játék megjátszását, hogy a szelvényen beikszelt öt szám több héten át kínált játéklehetőséget. Az előfizetéses lottósorsjegy sikere már 59-ben érezhető volt, a forgalom 5 százaléka ilyen nyomtatványon érkezett be. Ez a részarány a hetvenes években 30-36 százalék között mozgott.


Szelvény, tárgynyeremény, halmozódás

Lottó archívum A legelső lottószelvény a 90 számot hat sorban, soronként 15 számot tartalmazták. Egy lottósorsjegy három számtáblát tartalmazott. Az első számtábla igazoló szelvényként a fogadónál maradt, a második, az ellenőrző szelvény és a harmadik úgynevezett fogadási szelvény egybefüggően került a szerencsejáték-szervezőhöz feldolgozásra.

A játékszervezéssel 1985-ben pl. 171 Totózó, 400 OTP fiók, 7500 bizományos, 3200 postahivatal, 8500 postai kézbesítő és 1500 hírlapárus foglalkozott.

Az első húsz év a tárgynyeremény-sorsolások virágzásának ideje is. Általában havi egy nyereménysorsolás volt, de több esetben (évente 1-3) rendkívüli sorsolás egészítette ki. A mintegy 250 alkalom keretében több mint negyedmillió nyereménytárgy talált gazdára.
Egyebek között 505 db öröklakás, 590 db gépkocsi, 224 darab családi ház és üdülő. A nagy nyereményeken kívül még 2112 motorkerékpárt, 5531 mosógépet, 19 045 televíziókészüléket, valamint bútorutalványok és egyéb vásárlási utalványok ezreit sorsolták ki. 1991. 10. játékhetétől befejezték a rendszeres tárgynyeremény-sorsolásokat. Az áruhiány a 90-es évekre már megszűnt, így a tárgysorsjátékok vonzereje is csökkent. A játékosok egyre gyakrabban a tárgyak árát kérték.

5-ös lottó 1991. 10. játékhetétől vezették be a teljes halmozódást. Telitalálatos híján a teljes nyereményalap-hányada a következő sorsolás telitalálatosának nyereményalapját növelte. A halmozódások eredményeként szinte minden évben megdőltek a csúcsok. Az Ötöslottóval együtt - 1993. november 6-tól kezdődően - a Joker is játszható.

Nyerési esélyek

A mai játékszabály szerinti az egyes nyerőosztályokhoz a következő elméleti esélyek tartoznak:

  • az öttalálatos elméleti esélye: 1 : 43 949 268
  • a négytalálatosé: 1 : 103 410
  • a hármasé: 1 : 1 231
  • a kettesé pedig 1 : 44

Öttalálatos főnyeremények



  • 855 ezer forintot fizetett az első öttalálatos – 1957. 6. játékhét
  • 1 milliós "álomhatárt" 1959-ben lépte át az öttalálatos
  • 5 millió forintos nyereményt először 1986-ban fizettek ki
  • 10 milliót 1989-ben ért az öt találat
  • 100 milliós álomhatár éve 1992
  • 500 milliós nyeremény éve 1994
  • 1 milliárd forintos nyeremény 1999-ben talált gazdára
  • 5 milliárd 92 millió 890 ezer 758 forint az eddigi rekord, melyet 2003. november 29-én fizettek ki
  • legkevesebbet, 529 ezer forintot, 1960-ban érte az ötös

Ötöslottó érdekességek



  • leghosszabb öttalálatos nélküli időszak 1957. év 46. játékhetétől több mint egy éven át, 1958 utolsó hetéig tartott
  • 1958-ban és 1970-ben, mindössze egy-egy telitalálat akadt a lottón
  • a legtöbb szelvény, több mint 21 millió darab az 1990. május 24-i sorsolásra érkezett be