van az a pénz ...
... ami visszatalál
itt vagy most:     »

Ötöslottó története, ára, nyerési esélyei

Történet

1956-ban Európa több országában megjelent új nemzeti lottók mintájára 1956. december 29-én kormányhatározat született a lottó magyarországi bevezetéséről.

Az 5/90-es lottó, a lutri 130 éves magyarországi gyakorlatát követve, hatvan év szünet után ugyanolyan alapparaméterekkel jelent meg. Egy lottósorsjegy 3,30 forintba került: a 3 forint 50 százaléka adta a nyereményalapot, 10 százalék pedig a jutalomsorsolás nyereménytárgyainak beszerzését szolgálta. Az 50 százalékos nyereményalap egyenlő arányban oszlott meg a négy nyerőosztály között. A nyereményalap ilyen felosztása két évtizeden keresztül változatlan maradt.

Lottó archívum A lottósorsjegyeket 1957. február 13-tól kezdték árusítani. 1957. február 20-án már több mint százezer szelvény érkezett be. Eldöntötték, hogy a nyertes számokat szerencsegömbben fogják sorsolni minden hét csütörtökén.

1958. február 7-én vezették be az úgynevezett előfizetéses lottósorsjegyet. Az előfizetéses szelvény számtáblás nyomtatvány úgy tette lehetővé több játék megjátszását, hogy a szelvényen beikszelt öt szám több héten át kínált játéklehetőséget. Az előfizetéses lottósorsjegy sikere már 59-ben érezhető volt, a forgalom 5 százaléka ilyen nyomtatványon érkezett be. Ez a részarány a hetvenes években 30-36 százalék között mozgott.



Szelvény, tárgynyeremény, halmozódás

Lottó archívum A legelső lottószelvény a 90 számot hat sorban, soronként 15 számot tartalmazták. Egy lottósorsjegy három számtáblát tartalmazott. Az első számtábla igazoló szelvényként a fogadónál maradt, a második, az ellenőrző szelvény és a harmadik úgynevezett fogadási szelvény egybefüggően került a szerencsejáték-szervezőhöz feldolgozásra.

A játékszervezéssel 1985-ben pl. 171 Totózó, 400 OTP fiók, 7500 bizományos, 3200 postahivatal, 8500 postai kézbesítő és 1500 hírlapárus foglalkozott.

Az első húsz év a tárgynyeremény-sorsolások virágzásának ideje is. Általában havi egy nyereménysorsolás volt, de több esetben (évente 1-3) rendkívüli sorsolás egészítette ki. A mintegy 250 alkalom keretében több mint negyedmillió nyereménytárgy talált gazdára.
Egyebek között 505 db öröklakás, 590 db gépkocsi, 224 darab családi ház és üdülő. A nagy nyereményeken kívül még 2112 motorkerékpárt, 5531 mosógépet, 19 045 televíziókészüléket, valamint bútorutalványok és egyéb vásárlási utalványok ezreit sorsolták ki. 1991. 10. játékhetétől befejezték a rendszeres tárgynyeremény-sorsolásokat. Az áruhiány a 90-es évekre már megszűnt, így a tárgysorsjátékok vonzereje is csökkent. A játékosok egyre gyakrabban a tárgyak árát kérték.

5-ös lottó 1991. 10. játékhetétől vezették be a teljes halmozódást. Telitalálatos híján a teljes nyereményalap-hányada a következő sorsolás telitalálatosának nyereményalapját növelte. A halmozódások eredményeként szinte minden évben megdőltek a csúcsok. Az Ötöslottóval együtt - 1993. november 6-tól kezdődően - a Joker is játszható.

Ötölottó ára, árának alakulása


Utolsó árváltozásEgy szelvény ára
2003. április előtt130 Ft
2003. áprilistól150 Ft
2005. márciustól175 Ft
2007. novembertől200 Ft
2010. februártól225 Ft
2016. novembertől250 Ft

Egy szelvény a kitöltött mezők számát jelenti, így az ár ennek függvényében többszöröződik.


Nyerési esélyek

A mai játékszabály szerinti az egyes nyerőosztályokhoz a következő elméleti esélyek tartoznak:

  • az öttalálatos elméleti esélye: 1 : 43 949 268
  • a négytalálatosé: 1 : 103 410
  • a hármasé: 1 : 1 231
  • a kettesé pedig 1 : 44

Az Ötöslottó feladási határidő szombat 17:30.


Öttalálatos főnyeremények



  • 855 ezer forintot fizetett az első öttalálatos - 1957. 6. játékhét
  • 1 milliós "álomhatárt" 1959-ben lépte át az öttalálatos
  • 5 millió forintos nyereményt először 1986-ban fizettek ki
  • 10 milliót 1989-ben ért az öt találat
  • 100 milliós álomhatár éve 1992
  • 500 milliós nyeremény éve 1994
  • 1 milliárd forintos nyeremény 1999-ben talált gazdára
  • 5 milliárd 92 millió 890 ezer 758 forint az eddigi rekord, melyet 2003. november 29-én fizettek ki
  • legkevesebbet, 529 ezer forintot, 1960-ban érte az ötös

Ötöslottó érdekességek



  • leghosszabb öttalálatos nélküli időszak 1957. év 46. játékhetétől több mint egy éven át, 1958 utolsó hetéig tartott
  • 1958-ban és 1970-ben, mindössze egy-egy telitalálat akadt a lottón
  • a legtöbb szelvény, több mint 21 millió darab az 1990. május 24-i sorsolásra érkezett be


Az Ötöslottó (5/90) aktuális, friss nyerőszámai »

Tetszett az írásunk? Oszd meg másokkal is!

Ha értesülni szeretnél az oldalunkon megjelenő hírekről, akkor kedveld, és kövesd Facebook vagy Twitter oldalunkat!