vásárlóCsapat
 

Ha tetszett az oldal, kattints:

Köszönjük!

útvonal: home » Kalkulátor

Nyugdíj kalkulátor

Havi bruttó bér Ft
Nyugdíj járulék %
Munkában eltöltendő idő év
Várható bruttó bérnövekedés évente %
Eddigi tőke a MNYP-ban Ft
MNYP átlagos éves hozama %
Átlagos éves infláció: %
Eredmények nyugdíjba vonuláskor ()
Tőke és a befizetések összege:  Ft
Pénztári vagyon hozammal együtt:  Ft
Teljes vagyon mai értéken:  Ft
Mennyi nyugdíjat szeretnél havonta
(mai értéken számítva)?
 Ft
Nyugdíjvagyonod ilyen kifzetéssel

Nem mellékes: ha nem érjük meg azt a kort, amikor elfogyna a nyugdíjvagyonunk, akkor befizetéseink gyümölcsét örökeseink élvezhetik tovább.


Modern képmesék - tücsök és a nyugdíj (tanmese-You Tube video)

Állami nyugdíjrendszer

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság 2010. januárjában 2 millió 980 ezer személy részére összesen 249,4 milliárd forint nyugdíjat, járadékot, illetve nyugdíjszerű ellátást folyósított.
Ugyanebben az időszakban a foglalkoztatottak száma 3 millió 688 ezer fő volt, azaz ennyi dolgozó béréből került a nyugdíjjárulék levonásra és került az állami kasszába. (forrás: KSH)

Nézzünk egy gyors számítást:
3.700.000 (dolgozó) x 206.000 Ft (bruttó átlagkereset) x [24% + 1,5% (nyugdíjjárulék)] = 194.5 milliárd Ft
A közel 3 millió magánnyugdíjpénztári tag a bruttó bérének 8%-át saját számlájukra fizették. Tételezzük fel, hogy a maradék 700.000 dolgozó az állami nyugdíjrendszerbe utalta a 8%-ot, így a számítás kiegészül:
700.000 (dolgozó) x 206.000 Ft (bruttó átlagkerest) x 8% (nyugdíjjárulék) = 11.5 milliárd Ft
Az összes, állami nyugdíjalapba való befizetés tehát 194.5 + 11.5 = 206 milliárd Ft.

A kifizetés viszont 249,4 milliárd Ft volt, a kasszából így hiányzott/hiányzik 38 milliárd Ft. Valószínű, hogy emiatt a hiány miatt kell(ett) a kormánynak a magánnyugdíjpénztári tagoktól a 8%-nyi járulékot is a közös állami kasszába irányítani...

A nyugdíjak 2010. év eleji átlagos értéke 83 689 Ft volt (forrás: KSH). Számoljunk utána:
249,4 milliárd Ft / 2.980.000 (nyugdíjra jogosult) = 83.690 Ft, stimmel.

Mi történne, akkor ha a jelenkor nyugdíjasai csak az aktív dolgozók befizetett nyugdíjjárulékai alapján kapnának nyugdíjat?
Ebben az esetben 206 milliárd Ft (dolgozók befizetett járulékai) / 2.980.000 (nyugdíjra jogosult) = 69.128 Ft lenne a valós átlagnyugdíj. Az, hogy ezt az állam kipótólja 83.600 Ft-ra az aktuális kormányzat nagyvonalúságán múlik.
A nyugdíjreformról szóló kormányhatározat szerint 2012-től viszont az állami nyugdíjat csak az erre a célra befizetett összegekből lehet finanszírozni.

Vajon a jelenkor nyugdíjasainak többsége mennyire elégedett az államtól kapott nyugdíjával?

KSH adatokElőrejelzés
198019902000200520062007200820092050
Népesség (millió fő)10,70910,37410,20010,09710,07610,06610,04510,0308,500
0-14 évesek aránya21,9%20,5%17,1%15,6%15,4%15,2%15,0%14,9%13,8%
15-64 évesek aránya64,6%66,2%68,3%68,7%68,8%68,9%68,8%68,8%58,1%
65-X évesek aránya13,5%13,2%14,6%15,7%15,8%15,9%16,2%16,3%28,1%
Aktív keresők száma (millió fő)5,0734,6523,8243,8433,9053,8943,8483,752 ?
Nyugdíjban részesülők (millió fő)2,0762,520 3,103 3,0363,0283,0243,0272,989 ?

A táblázatból jól látszik, hogy a munkaképes lakosság a 15-64 éves korosztályt jelenti. Ennek a korosztálynak átlagosan azonban csak 50-60%-a dolgozik ténylegesen (tanulás, munkanélküliség, gyes, betegség, korai nyugdíj, stb. miatt)
Az európai országokat nézve Magyarországon a legrosszabb az aktív dolgozók és az inaktívak aránya.

Szerinted a fenti táblázat alapján milyen lehetséges következményekkel jár, amikor pár év múlva a munkaképes lakosság száma lényegesen csökken, és a nyugdíjkorhatárt elérők száma növekedésnek indul?

  • Csökken a nyugdíjak értéke (és összege).
  • Növekedni fog a nyugdíj korhatár (minél többen dolgozzanak és minél kevesebbb nyugdíjas legyen)
    A nyugdíj korhatár már most (1990-2020-ig) 5 évvel, 60-ról 65 évre emelkedett/emelkedik.
  • Növekedni fog a nyugdíjjárulék (a következő nemzedékek már nem 24+10=34%-ot fognak fizetni, hanem 40-50%-ot)
    A nyugdíjjárulék mértéke 1995-ben még csak 24,5%+6% volt, a 2011-re tervezett pedig 24%+10%. Alig 15 év alatt máris 4%-ot növekedtek a terhek

Mindezek ismeretében nézzük a kalkulációt, ahol a táblázat alapján becsüld meg a nyugdíjba vonulásodkori Magyarország teljes népességét, a munkaképes korú korosztály arányát, majd azon belül a foglalkoztatottsági arányt.

Lehet, hogy ekkor már 70 év lesz a nyugdíjkorhatár.

Saccold meg a nyugdíjasok számát, és próbálj meg következtetni a leendő dolgozók által fizetett nyugdíjjárulékra.

Teljes népesség
15-64 éves korosztály aránya a teljes népességhez képest %
A 15-64 éves korosztály foglalkoztatottsági aránya %
Nyugdíjasok létszáma (veled együtt)
Dolgozók fizetésből számított nyugdíjjárulék %
Várható átlagnyugdíj mai értéken
(a bérnövekedés és az infláció a korábban megadottak alapján számítódik)
Ft