itt vagy most:     »

Nyugdíjemelés 2018

A Kormány a korábbi évek gyakorlatát követve a tervezett infláció mértékével emelte a nyugdíjak összegét.
Ennek megfelelően 2018. január 1-től mindenki számára 3 százalékkal, azaz az infláció tervezett mértékével növekedett a nyugdíj összege. A nyugdíjemelés minden nyugellátásra vonatkozik, így az öregségi nyugdíj mellett emelkedett a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a rokkantsági- és rehabilitációs ellátás és a baleseti járadék összege is.

A kormány azt ígéri, hogy amennyiben 2018-ban a pénzromlás mértéke meghaladja a 3 százalékot, akkor korrekciót (kiegészítést) fog végrehajtani, várhatóan 2018. novemberében visszamenőlegesen kifizeti a nyugdíjasok számára a különbözetet.


Nyugdíjemelés az elmúlt években

Egy 2011-es törvény szerint a kormány 2012-től a soron következő évben várható infláció mértékéhez igazítja a nyugdíjemelést, majd pedig a végleges inflációhoz.
Ha a tervezett inflációs érték kisebb mint a tényleges, akkor a különbözetet utólag egyösszegben jóváírják. Ha a várható inflációt túlbecsülik, akkor viszont a plusz pénz nem kerül levonásra. Ez a szabály az elmúlt évek alacsony, de kormányzati szinten túlbecsült inflációjának köszönhetően a nyugdíjak reálértékének növekedését eredményezte (lásd "Reál nyugdíjemelés" oszlop).


Nyugdíjemelés 2010 óta
ÉvNyugdíjemelés Infláció Reál
nyugdíjemelés
20101,6%4,9%-3,3%
20114,3%3,9%0,4%
20125,8%5,7%0,1%
20135,2%1,7%3,5%
20142,4%-0,2%2,6%
20151,8%-0,1%1,9%
20161,6%0,4%1,2%
20172,4%2,4%0,0%
20183,0%??

Korábban a nyugdíjemelés ugyanis fele-fele részben az inflációtól és a nettó bérek emelkedéstől függött (ez volt az úgynevezett svájci indexálás), tehát azokban az években amikor jól ment a gazdaságnak és volt tere a nettó bérek infláció feletti emelésének, az magával húzta a nyugdíjakat is, vagyis nőtt azok reálértéke. A gyengébb években viszont ezen szabály szerint fordítva működött a képlet, így ha a nettó bérek emelkedése elmaradt az inflációtól, akkor a reálbérekkel együtt a nyugdíjak reálértéke is csökkent.

Az átlag nyugdíj összegének évről-évre való növekedése eltér a nyugdíjelemés mértékétől, mert az újonnan nyugdíjba vonulók kezdőnyugdíjának összege többnyire magasabb mint a meglévő nyugdíjak összegének átlaga.




Nyugdíjprémium és számítása 2018-ban

Mit jelent a nyugdíjprémium? Ha a bruttó hazai termék (GDP) növekedésének tárgyévben várható mértéke a 3,5 százalékot meghaladja, és az államháztartás tárgyévi egyenlegcélja várhatóan teljesül, a tárgyév novemberében nyugdíjprémium kerül kifizetésre annak, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napján, valamint a tárgyév novemberében a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági vagy hozzátartozói nyugellátásban (kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat és a rehabilitációs járadékot) részesül és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt a tárgyévet megelőzően betöltötte.

A nyugdíjprémium összege a következő két szám szorzata:

  • a bruttó hazai termék (GDP) változatlan áron számított növekedése a tárgyévben várható mértékének 3,5-del csökkentett összege, de legfeljebb 4
  • a nyugellátás november havi összegének 25 százaléka, de legfeljebb 20 ezer forint.

A nyugdíjprémium ellentétben a nyugdíj kiegészítéssel (infláció miatt novemberben kiigazított nyugdíj) nem épül be a nyugdíjba, így a következő évre megállapított nyugdíjemelésnek sem képezi az alapját.
Bár a magyar gazdaság (GDP) a növekedés hatására egy magasabb szintről kezdi a következő évet, a nyugdíjakra ez nincs kihatással.


Van véleményed a nyugdíjemelésről? Oszd meg velünk »




Valamennyi nyugdíj témánk:
Nyugdíjemelés    |    Infláció    |    Nyugdíjkorhatárok    |    Nyugdíjminimum    |    Típusok    |    Utalási időpontok    |    Kalkulátor    |    Hírek

Tetszett az írásunk? Oszd meg másokkal is!

Ha értesülni szeretnél az oldalunkon megjelenő hírekről, akkor kedveld, és kövesd Facebook üzemanyagár like oldalunkat!