van az a pénz ...
... ami visszatalál
itt vagy most:     »

Nyugdíjemelés 2019 / 2020

A Kormány a korábbi évek gyakorlatát követve a tervezett infláció mértékével emeli a nyugdíjak összegét.
Ennek megfelelően 2020. január 1-től mindenki számára 2,8 százalékkal, azaz az infláció tervezett mértékével növekszik a nyugdíj összege. A nyugdíjemelés minden nyugellátásra vonatkozik, így az öregségi nyugdíj mellett emelkedik a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a rokkantsági- és rehabilitációs ellátás és a baleseti járadék összege is.



Visszamenőleges nyugdíjkiegészítés, nyugdíjkorrekció 2019-ben

A kormány azt ígérte, hogy amennyiben 2019-ben az első 8 hónapban az átlagos pénzromlás mértéke meghaladja a 2,7 százalékot, akkor korrekciót (kiegészítést) fog végrehajtani. A jogszabály szerint, ha a fogyasztói árak növekedésének mértéke legalább 1 százalékponttal meghaladja az év eleji nyugdíjemelés mértékét, akkor visszamenőleges hatállyal kiegészítő nyugdíjemelést, vagyis nyugdíjkorrekciót kell végrehajtani. Ha ennél kisebb az eltérés, akkor novemberben egy összegben kapják meg az egész évre vonatkozó különbözetet az idősek, és a havi különbözettel növelt összeg lesz a következő évi nyugdíjemelés alapja.

A jelenlegi nyugdíjas infláció alapján már kalkulálható, hogy lesz-e nyugdíjkorrekció: IGEN
2019 első 8 hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 3,4 százalékkal nőttek. Vagyis az áremelkedés meghaladta az év eleji nyugdíjemelés mértékét, így 0,7%-os egyösszegű kompenzációra lehet számítani novemberben.
Az más kérdés, hogy ha az ezt követő időszakban még nagyobb az áremelkedés, akkor azt már nem veszik számításba.

A 0,7%-nyi kompenzáció azt jelenti, hogy a havi rendszeres nyugdíjon felül novemberben 12 x 0,7 = 8,4 százalékkal több nyugdíj érkezik majd. A decemberi nyugdíj ugyanúgy a korábban kapott (kisebb) összeg lesz, és a jövő évi nyugdíjemelés alapja a korábban is rendszeresen kapott nyugdíj 0,7% százalékkal növelt értéke lesz.




Nyugdíjemelés az elmúlt években

Egy 2011-es törvény szerint a kormány 2012-től a soron következő évben várható infláció mértékéhez igazítja a nyugdíjemelést, majd pedig a végleges inflációhoz.
Ha a tervezett inflációs érték kisebb mint a tényleges, akkor a különbözetet utólag egyösszegben jóváírják. Ha a várható inflációt túlbecsülik, akkor viszont a plusz pénz nem kerül levonásra. Ez a szabály a 2016 előtti alacsony, de kormányzati szinten túlbecsült inflációjának köszönhetően a nyugdíjak reálértékének növekedését eredményezte (lásd "Reál nyugdíjemelés" oszlop). Azóta viszont változott a trükk: az infláció az év második felében száll el, viszont csak az első 8 hónap átlagos inflációja a mérvadó a nyugdíjemelésnél.


Nyugdíjemelés 2010 óta
ÉvNyugdíjemelés Infláció Reál
nyugdíjemelés
20101,6%4,9%-3,3%
20114,3%3,9%0,4%
20125,8%5,7%0,1%
20135,2%1,7%3,5%
20142,4%-0,2%2,6%
20151,8%-0,1%1,9%
20161,6%0,4%1,2%
20172,4%2,4%0,0%
20183,0%2,8%0,2%
20192,7+0,7%??
20202,8%??

Korábban a nyugdíjemelés ugyanis fele-fele részben az inflációtól és a nettó bérek emelkedésétől függött (ez volt az úgynevezett svájci indexálás), tehát azokban az években amikor jól ment a gazdaságnak, infláció felett emelkedtek a nettó bérek, az magával húzta a nyugdíjakat is, vagyis nőtt azok reálértéke. A gyengébb években viszont ezen szabály szerint fordítva működött a képlet, így ha a nettó bérek emelkedése elmaradt az inflációtól, akkor a reálbérekkel együtt a nyugdíjak reálértéke is csökkent.

A nyugdíjemelések bérindexálását 2010-ben a Bajnai-kormány alakította át úgy, hogy a béremeléseket csak azokban az években lehet figyelembe venni, amikor a gazdasági növekedés meghaladja a 3,5 százalékot, ám 2011-ben ezt a feltételt eltörölte az Orbán-kormány, így azóta kizárólag az inflációhoz kötik a nyugdíj emelést. Azóta pedig volt néhány jó éve a magyar gazdaságnak

Észrevétel: az átlag nyugdíj összegének évről-évre való növekedése eltér a nyugdíjelemés mértékétől, mert az újonnan nyugdíjba vonulók kezdőnyugdíja többnyire magasabb mint a meglévő nyugdíjak összegének átlaga.




Nyugdíjprémium és kiszámítása 2019-ben

Mit jelent a nyugdíjprémium? 2009 óta (tehát nem a Fidesz kormány találmánya) ha a tárgyévben a bruttó hazai termék (GDP) növekedésének várható mértéke meghaladja a 3,5 százalékot, és az államháztartás egyenlegcélja teljesülni látszik, akkor novemberben nyugdíjprémium kerül kifizetésre annak, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napján, valamint a tárgyév novemberében a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági vagy hozzátartozói nyugellátásban (kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat és a rehabilitációs járadékot) részesül és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt a tárgyévet megelőzően betöltötte.

A nyugdíjprémium összege a következő két szám szorzata:

  • a bruttó hazai termék (GDP) növekedés várható mértékének 3,5-del csökkentett összege, de legfeljebb 4
  • a nyugdíj november havi összegének 25 százaléka, de maximum 20 ezer forint.

A nyugdíjprémiumot a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból, a november havi nyugdíjjal együtt folyósítja.

2019-ben 4,6 százalékos GDP növekedéssel számol a Nemzetgazdasági Minisztérium, amely alapján számíthatnak nyugdíjprémiumra a nyugdíjasok, annál is inkább, mert a másik feltétel, a költségvetési hiánycél is teljesülhet.

A nyugdíprémium összege 4,6%-os GDP növekedést feltételezve és 80 ezer Ft feletti öregségi nyugdíjat tekintve: (4,6-3,5) x 20.000 = 22.000 Ft
A legkisebb öregségi nyugdíjat (nyugdíjminimum) nézve a nyugdíjprémium összege (4,6-3,5) x (28.500 x 0,25) = 7.838 Ft

A nyugdíjprémium tehát mindenkinél valahol 22.000 és 7.838 Ft között lesz.

Fontos változás a tavalyi kifizetésekhez képest, hogy idén azok is megkapják a nyugdíjprémiumot, akik ebben az évben, tehát 2019-ben lettek nyugdíjasok. Idei feltételként csak az szerepel a rendeletben, hogy az kaphat nyugdíjprémiumot, akinél 2019. novemberében fennáll a nyugdíjas jogviszony.

A nyugdíjprémium ellentétben a nyugdíj korrekcióval (infláció miatt novemberben kiigazított nyugdíj) nem épül be a rendszeres nyugdíjba, így a következő évre megállapított nyugdíjemelésnek sem képezi az alapját.
Bár a magyar gazdaság (GDP) a növekedés hatására egy magasabb szintről kezdi a következő évet, a nyugdíjakra ez nincs kihatással.


Van véleményed a nyugdíjemelésről? Oszd meg velünk »




Valamennyi nyugdíj témánk:
Nyugdíjemelés    |    Infláció    |    Nyugdíjkorhatár    |    Nyugdíjminimum    |    Típusok    |    Utalási időpontok    |    Kalkulátor    |    KATÁ-s nyugdíj    |    Hírek

Tetszett az írásunk? Oszd meg másokkal is!

Ha értesülni szeretnél az oldalunkon megjelenő hírekről, akkor kedveld, és kövesd Facebook vagy Twitter oldalunkat!