van az a pénz ...
... ami visszatalál
itt vagy most:     »

Nyugdíjemelés 2020

A Kormány a korábbi évek gyakorlatát követve a tervezett infláció mértékével emelte a nyugdíjak összegét.
Ennek megfelelően 2020. január 1-től mindenki számára 2,8 százalékkal, azaz az infláció tervezett mértékével növekedett a nyugdíj összege. A nyugdíjemelés minden nyugellátásra vonatkozik, így az öregségi nyugdíj mellett emelkedik a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a rokkantsági- és rehabilitációs ellátás és a baleseti járadék összege is.



Visszamenőleges nyugdíjkiegészítés, nyugdíjkorrekció 2020-ban

A kormány azt ígéri, hogy amennyiben 2020-ban az első 8 hónapban az átlagos pénzromlás mértéke meghaladja a 2,8 százalékot, akkor korrekciót (kiegészítést) fog végrehajtani. A jogszabály szerint, ha a fogyasztói árak növekedésének mértéke legalább 1 százalékponttal meghaladja az év eleji nyugdíjemelés mértékét, akkor visszamenőleges hatállyal kiegészítő nyugdíjemelést, vagyis nyugdíjkorrekciót kell végrehajtani. Ha ennél kisebb az eltérés, akkor novemberben egy összegben kapják meg az egész évre vonatkozó különbözetet az idősek, és a havi különbözettel növelt összeg lesz a következő évi nyugdíjemelés alapja.




Nyugdíjemelés az elmúlt években

Egy 2011-es törvény szerint a kormány 2012-től a soron következő évben várható infláció mértékéhez igazítja a nyugdíjemelést, majd pedig a végleges inflációhoz.
Ha a tervezett inflációs érték kisebb mint a tényleges, akkor a különbözetet utólag egyösszegben jóváírják. Ha a várható inflációt túlbecsülik, akkor viszont a plusz pénz nem kerül levonásra. Ez a szabály a 2016 előtti alacsony, de kormányzati szinten túlbecsült inflációjának köszönhetően a nyugdíjak reálértékének növekedését eredményezte (lásd "Reál nyugdíjemelés" oszlop). Azóta viszont változott a trükk: az infláció az év második felében száll el, viszont csak az első 8 hónap átlagos inflációja a mérvadó a nyugdíjemelésnél.


Nyugdíjemelés 2010 óta
ÉvNyugdíjemelés Infláció Reál
nyugdíjemelés
20101,6%4,9%-3,3%
20114,3%3,9%0,4%
20125,8%5,7%0,1%
20135,2%1,7%3,5%
20142,4%-0,2%2,6%
20151,8%-0,1%1,9%
20161,6%0,4%1,2%
20172,4%2,4%0,0%
20183,0%2,8%0,2%
20193,4%3,4%0,0%
20202,8%??

Korábban a nyugdíjemelés ugyanis fele-fele részben az inflációtól és a nettó bérek emelkedésétől függött (ez volt az úgynevezett svájci indexálás), tehát azokban az években amikor jól ment a gazdaságnak, infláció felett emelkedtek a nettó bérek, az magával húzta a nyugdíjakat is, vagyis nőtt azok reálértéke. A gyengébb években viszont ezen szabály szerint fordítva működött a képlet, így ha a nettó bérek emelkedése elmaradt az inflációtól, akkor a reálbérekkel együtt a nyugdíjak reálértéke is csökkent.

A nyugdíjemelések bérindexálását 2010-ben a Bajnai-kormány alakította át úgy, hogy a béremeléseket csak azokban az években lehet figyelembe venni, amikor a gazdasági növekedés meghaladja a 3,5 százalékot, ám 2011-ben ezt a feltételt eltörölte az Orbán-kormány, így azóta kizárólag az inflációhoz kötik a nyugdíj emelést. Azóta pedig volt néhány jó éve a magyar gazdaságnak

Észrevétel: az átlag nyugdíj összegének évről-évre való növekedése eltér a nyugdíjelemés mértékétől, mert az újonnan nyugdíjba vonulók kezdőnyugdíja többnyire magasabb mint a meglévő nyugdíjak összegének átlaga.




Van véleményed a nyugdíjemelésről? Oszd meg velünk »




Valamennyi nyugdíj témánk:
Nyugdíjemelés    |    Infláció    |    Nyugdíjkorhatár    |    Nyugdíjminimum    |    Típusok    |    Utalási időpontok    |    Kalkulátor    |    KATÁ-s nyugdíj

Tetszett az írásunk? Oszd meg másokkal is!

Ha értesülni szeretnél az oldalunkon megjelenő hírekről, akkor kedveld, és kövesd Facebook vagy Twitter oldalunkat!