itt vagy most:     »

Nyugdíj típusok - öregségi és özvegyi nyugdíj

A 1997-től alakult ki a nyugdíjrendszer ún. hárompilléres modellje, a felosztó-kirovó elven működő társadalombiztosítási nyugdíjrendszert (I. pillér) kiegészítette a tőkefedezeti elven működő, ugyancsak kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer (II. pillér), illetve az önkéntes nyugdíjpénztárak rendszere (III. pillér) (mely később kiegészült a negyedik pillérként emlegetett, szintén önkéntes, nyugdíj-előtakarékossági számlákkal).

Az I. pillérnek nevezett kötelező nyugdíjbiztosítás, felosztó-kirovó elven működik. Ebben az időskori ellátások a társadalmi szintű szolidaritáson alapulnak, amelyben az aktív korosztályok mindenkori járulék-befizetései teremtik meg a nyugdíjak fedezetét. A rendszerbe befolyó pénzt azonnal felosztják azok között a nyugdíjasok között, akik jogosultságukat aktív korukban a korábbi járulékfizetésükkel teremtették meg.

2010-ben a Kormány intézkedéseinek eredményeképpen a magán-nyugdíjpénztárak tagságának túlnyomó hányada átlépett a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, ezzel gyakorlatilag megszűnt a nyugdíjrendszer II. pillére.

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer kiegészítésére továbbra is működnek III. pillérként az önkéntes megtakarítási formák, kiegészítő nyugdíjpénztárak, amelyek egyösszegű, vagy járadékszolgáltatást nyújthatnak.



Saját jógú ellátások - Öregségi nyugdíj

Öregségi nyugdíjat a társadalombiztosítás rendszerében két feltétel egyidejű teljesítése esetén lehet szerezni: szolgálati idő és a nyugdíjkorhatár. A nők esetén elegendő egyetlen feltétel is, a 40 év jogosultsági idő megszerzése.




Hozzátartozói ellátások - Özvegyi nyugdíj

Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa, bejegyzett élettársa az öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy akinek elhunyt házastársa a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt megszerezte.

Özvegyi nyugdíj esetén két típust különböztetünk meg: ideiglenes özvegyi nyugdíjat (a megváltozott helyzethez való alkalmazkodás megkönnyítésére), és a "rendes" özvegyi nyugdíjat (a hosszabb időn át járó özvegyi nyugdíj).


Az ideiglenes özvegyi nyugdíj

  • a házastárs halálától legalább egy évig vehető igénybe
  • vagy az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult, másfél évesnél fiatalabb gyermeket eltartó özvegynek az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig
  • vagy fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek nevelése esetén a gyermek harmadik születésnapjáig.
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak a 60%-a, amely az elhunytat a halál időpontjában öregségi nyugdíj címén megillette, vagy megillette volna.



Az özvegyi nyugdíjra - ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően - az jogosult, aki

  • házastársa halálakor a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte
  • vagy megváltozott munkaképességű (egészségi állapota legfeljebb 50%-os)
  • vagy fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.

Az özvegyi nyugdíj megalkotása a múlt századi egykeresős családmodellre épített: azért kapott özvegyi nyugdíjat a nő, mert a férj volt az egyedüli a kereső a családban, így ha a férfi meghalt, az özvegye és gyermekei nehéz anyagi helyzetbe kerültek. Ebben az egykeresős családmodellben a feleség saját jogon nem szerezhetett nyugdíjjogosultságot, hiszen nem dolgozott. A saját nyugdíj csak a férfiak kiváltsága volt.

Az özvegyi nyugdíj abban az esetben jár, ha a férj/feleség halálával megszűnő jövedelmet az özvegy - önhibáján kívül - nem tudja még részben sem pótolni, így mind a saját, mind a gyermekei megélhetése veszélybe kerül.

Az özvegyi nyugdíj mértéke annak, aki saját magára nézve öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltött, vagy megváltozott munkaképességű özvegy esetén, aki rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, saját jogú nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban

  • nem részesül, akkor hatvan százaléka
  • részesül, akkor harminc százaléka
annak az öregségi nyugdíjnak, amely az elhunytat halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.



Az özvegyi nyugdíjat nem állapítják meg automatikusan, az özvegyi nyugdíjat minden esetben az özvegynek kell igényelnie.


Öregségi és özvegyi nyugdíj statisztika


Öregségi és özvegyi nyugdíj alakulása 2010 óta
Év (hó)  Jogosultak létszáma    Átlagos nyugdíj (Ft)  
 ÖregségiÖzvegyiÖregségiÖzvegyi
2010 (XII.)2 100 537127 15897 09057 214
2011 (XII.)2 152 525 118 978101 76859 117
2012 (VI.)1 972 837113 797105 08460 701
2012 (XII.)1 995 922 108 226107 140 62 227
2013 (VI.)2 008 700104 879113 05364 571
2013 (XII.)2 030 969 99 504113 047 64 719
2014 (VI.)2 014 93396 821116 04167 434
2014 (XII.)2 017 958 92 009116 266 67 760
2015 (VI.)2 022 24988 909118 73968 098
2015 (XII.)2 017 609 84 473119 058 68 466
2016 (VI.)2 014 48382 441121 45668 640
2016 (XII.)2 038 246 78 410121 731 68 950
2017 (III.)2 034 759 76 895124 014 69 569

Az átlag nyugdíj évről-évre való növekedése eltér a nyugdíjelemés mértékétől, mert az újonnan nyugdíjba vonulók kezdőnyugdíja általában magasabb mint a meglévő nyugdíjak átlaga nyugdíjemeléssel együtt.


Van véleményed a nyugdíjról? Oszd meg velünk »




Valamennyi nyugdíj témánk:
Nyugdíjemelés    |    Infláció    |    Nyugdíjkorhatárok    |    Nyugdíjminimum    |    Típusok    |    Utalási időpontok    |    Kalkulátor    |    Hírek